betegjog - Gazdagréti kisokos

Gazdagrét
és környéke
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Egészségügy
BETEGTÁJÁKOZTATÓ A BETEGJOGOKRÓL

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény külön fejezetben szabályozza a betegek jogait és kötelezettségeit. Ezen betegjogok köréről, annak kórházunkban való érvényesítési lehetőségéről, a betegek által betartandó kötelezettségekről, illetve az ehhez kapcsolódó kórházi házirendről kívánjuk tájékoztatni jelen Betegtájékoztatónkkal.Reméljük, hogy tájékoztatónkkal eredményesen segítjük Önt a betegek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos eligazodásban.
Egészségügyi ellátáshoz való jog
Minden betegnek joga van az egészségügyi állapota által indokolt megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz, ezen belül a választott orvos egyetértésével a szabad orvosválasztáshoz.
A beteget kezelő osztály osztályvezető főorvosa azonban a beteg egészségi állapota által indokolt megfelelő szakmai ellátás érdekében felülvizsgálhatja a beteg orvosválasztási jogát, és más orvost jelölhet ki kezelőorvosnak. Az orvosválasztási jog felülvizsgálatának tényéről és okáról az osztályvezető főorvos tájékoztatja a beteget. Ügyeleti szolgálat, illetve sürgős szükség esetén azzal a korlátozással gyakorolható az orvosválasztási jog, hogy életveszély, illetve azonnali beavatkozást igénylő ellátás esetén kizárt az orvosválasztási jog gyakorlása. Ha a beteg megállapított diagnózisnak vagy javasolt terápiának más orvos általi felülvizsgálatát szeretné, ezt kezelőorvosánál szóban jelezheti. Tervezett kórházi elbocsátása, illetve egészségügyi intézménybe való áthelyezése esetén, ennek más orvos által történő felülvizsgálatát az osztályvezető főorvosnál lehet kérni.
Emberi méltósághoz való jog
Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.
Az ellátás során a beteg emberi és szabadságjogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt mértékben és időtartamban korlátozható. A korlátozó módszerek, eljárások alkalmazását a beteg kezelőorvosa írásban a betegdokumentációban feltüntetve rendeli el, megjelölve az indokot és az alkalmazás időtartamát. A betegdokumentációban mind a beteg, mind a hozzátartozó megismerheti az elrendelt korlátozás okát és időtartamát. Mivel Kórházunk egyetemi oktatókórházként működik, a betegek egészségügyi ellátásánál passzív megfigyelés vagy aktív részvétel formájában egyetemi hallgatók és gyakornokok is közreműködhetnek.
Kapcsolattartás joga
Látogatási jog
A beteg a kórházi házirendben rögzített látogatási időtartam alatt fogadhatja látogatóit. Ettől eltérő időpontban csak az állandó kórházi belépővel rendelkező személyek kereshetik fel betegüket az érintett osztály osztályvezető főorvosa által megszabott módon és időtartamban. Az állandó belépő - indokolt esetben - a főigazgató titkárságán kérhető. A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjék. A kiskorú betegnek (14 év alatti beteg) joga van arra, hogy szülője vagy törvényes képviselője vagy az általuk megjelölt személy mellette tartózkodjék. A vajúdás és szülés alatt joga van a szülőnőnek arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy vele legyen. A szülőnőnek joga van arra, hogy újszülött gyermekével egy helyiségben nyerjen elhelyezést, feltéve, ha ezt mindkettőjük egészségi állapota megengedi. A beteg melletti tartózkodás lehetőségét, illetve a benntartózkodás módját a beteg kezelését végző gyógyító osztály osztályvezető főorvosa határozza meg az osztályán lévő adottságok figyelembevételével. Ha a beteg mellett bent tartózkodó úgynevezett kísérő személy igénybe veszi a kórház hotelszolgáltatását, akkor a kórházi térítési díjszabályzat alapján kell ennek a szolgáltatásnak a térítési díját megfizetnie.
A látogatási jog a betegtársak jogainak tiszteletben tartása mellett gyakorolható.
Információtilalom
A beteg állapotáról közeli hozzátartozói (kiskorú szülője vagy gyámja, gondnokolt gondnoka, nagykorú beteg vele együtt élő házastársa vagy élettársa, gyermeke, szülője, testvére, unokája, nagyszülője) jogosultak tájékoztatást kapni. Amennyiben a betegnek a fent felsorolt közeli hozzátartozói nincsenek, úgy a beteg által legközelebbi hozzátartozóként megjelölt személy jogosult a tájékoztatásra.
A betegnek joga van általános jelleggel vagy egyes személyeket külön nevesítve megtiltani, hogy a kórház bárkinek információt adjon gyógykezelése tényéről, illetve a gyógykezelésével kapcsolatos bárminemű kérdésről. Ezt a tiltását a betegnek felvételekor kell jeleznie, és a betegdokumentációban megjelölésre kerül (adatlapon információtilalomra vonatkozó jelzés mellett). Ezen tilalom alól a közeli hozzátartozó gondozását végző személy részére felmentést adhat az osztályvezető főorvos, ha a beteg gondozása ezt indokolja. Ebben az esetben - az „információtilalom"-ra vonatkozó jelzés mellett - az orvosi dokumentációban szükséges feltüntetni, hogy ki kapott a gondozás érdekében tájékoztatást, és milyen terjedelemben.
Vallásgyakorlási jog
A betegnek joga van a gyógyító intézményben is vallását szabadon gyakorolni, és neki megfelelő egyházi személlyel kapcsolatot tartani.
A kórházunkban a hétvégeken, a házirendben meghatározott időpontokban istentisztelet megtartására kerül sor, de ezen túl is - az osztályon folyó gyógyító munka zavartalanságának biztosítása mellett - minden beteg szabadon gyakorolhatja a vallását és az egyházi személlyel való kapcsolattartás jogát.
A kórház elhagyásának joga
A beteget lehetőség szerint 24 órával előtte tájékoztatni kell kórházi elbocsátásának időpontjáról.
Ha a beteg egészségi állapota miatt szükséges a hozzátartozóinak tájékoztatása az elbocsátásról, azt elsősorban szóban kell megtenni vagy ennek akadályoztatása esetén, telefonon.
Önkéntes kórházelhagyás joga
A beteg kezelőorvosának javaslata ellenére, saját felelőssége mellett is dönthet úgy, hogy önként elhagyja a kórházat.
A távozási szándékot előzetesen a kezelőorvosnak kell bejelenteni, aki ezt a tényt „önkéntes, saját felelősség melletti távozás" megjegyzéssel rögzíti a betegdokumentációban, amely tényt a beteg két tanú előtt aláírásával megerősíti, és ekkor a beteg zárójelentést kap a kórházi kezelésről. Ha a beteg úgy dönt, hogy előzetes bejelentés nélkül távozik az egészségügyi intézményből, akkor ezt a tényt - „előzetes bejelentés nélküli távozás" megjegyzés mellett - a kezelőorvos a beteg dokumentációjában feltünteti, és ha a beteg egészségi állapota szükségessé teszi, az önkéntes távozás tényéről értesíti a távozó beteg általa a télvételkor megjelölt legközelebbi hozzátartozóját, házorvosát és/vagy az illetékes hatóságot.
Korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen beteg esetén a bejelentés nélküli távozás tényéről - a beteg biztonsága érdekében - a kezelőorvos a törvényes képviselőt telefonon tájékoztatja.
A betegdokumentációba kerül bejegyzésre, hogy bejelentés nélküli távozás esetén a kórház kit értesít.
Tájékoztatáshoz való jog
A betegnek joga van arra, hogy egészségügyi ellátásával összefüggésben, számára érthető formában, kezelőorvosától részletes tájékoztatást kapjon.
Tájékoztatási jog gyakorlása
A betegnek joga van - kezelőorvosa közreműködése mellett - egészségi állapotát, annak orvosi megítélését, a javasolt vizsgálatokat, beavatkozásokat, azok elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeit és kockázatait, a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontját, a lehetséges alternatív eljárásokat, módszereket, az ellátás folyamatát és várható kimenetelét megismerni.
Kezelőorvosától tájékoztatást kérhet az ellátásban részt vevő személyek nevéről, szakképesítéséről és beosztásáról.
Ha a tájékoztatással kapcsolatban további kérdése, észrevétele van a betegnek, azt kezelőorvosánál kell jeleznie.
Tájékoztatási jogról való lemondás
A beteg két tanú előtt, írásban lemondhat a tájékoztatási jogáról, kivéve, ha a betegsége természetét ismernie kell azért, hogy másokat betegsége által ne veszélyeztessen. A betegnek arra is joga van, hogy írásban megjelölje azt a személyt, akit helyette kell tájékoztatni. Ha a tájékoztatási jogról a beteg le kíván mondani vagy maga helyett mást kíván megjelölni, ezt a kezelőorvosnál vagy a felvételét végző orvosánál kell jeleznie, hogy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot kitölthesse és aláírhassa.
Önrendelkezési jog gyakorlása
A beteg önrendelési jog keretében szabadon döntheti el, hogy az egészségügyi ellátást igénybe kívánja-e venni, illetve az igénybe vett egészségügyi ellátás keretében mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve mely beavatkozásokat utasít vissza, a megfelelő tájékoztatáson alapuló önrendelkezési jog gyakorlása történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással.
Írásbeli beleegyezés
Műtéti beavatkozásoknál, illetve műtéti jellegű ún. „invazív" diagnosztikus beavatkozásoknál a tájékoztatáson alapuló beleegyezés csak írásos formában történhet, ha a beteg írásképtelen, akkor két tanú együttes jelenlétében szóban adhatja meg a beavatkozáshoz a beleegyezését. A beteg által adott, beavatkozáshoz való beleegyezés bármikor visszavonható, ha azonban a visszavonásra alapos ok nélkül kerül sor, és ez indokolatlan költséget okoz az egészségügyi ellátó intézménynek, a felmerült és indokolt költség megtérítését az egészségügyi intézmény kérheti a betegtől.
Önrendelkezési jog átruházása, illetve az átruházás tilalma
A cselekvőképes betegnek törvény által biztosított joga megjelölni, hogy ki az a személy, aki helyette - az önrendelkezési jog keretében - az egészségügyi beavatkozáshoz való beleegyezési, illetve a visszautasítási jogot gyakorolja, illetve mely személy az, akit kizár ezen önrendelkezési jog gyakorlásából.
A cselekvőképes beteg ezt a nyilatkozatát közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy - írásképtelenség esetén - két tanú előtti szóbeli nyilatkozatban teheti meg. Ha a beteg ilyen nyilatkozatot tett, arról kezelőorvosát tájékoztatni kell, illetőleg ha szóban kíván ilyen nyilatkozatot tenni, akkor erre vonatkozó igényét szintén kezelőorvosánál kell jeleznie. Ha a beteg nem tesz ilyen nyilatkozatot, és az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, akkor helyette törvényes képviselője vagy ennek hiányában az egészségügyi törvény által meghatározott körben a vele együtt élő, illetőleg vele egy háztartásban nem élő hozzátartozók jogosultak önrendelkezési jogot gyakorolni. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe keil venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát más személy gyakorolja.
Ha a beteg cselekvőképességét visszanyeri, azonnal tájékoztatni kell öt a más személy által tett nyilatkozatról.
A beteg - az önrendelkezési jog keretében - megtilthatja, hogy esetleges halála esetén holttestéből szervet és szövetet gyógyítás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak. Ezen tiltást két tanú előtt írásbeli formában kell megtennie. Az egészségügyi intézménynek pedig vizsgálnia kell, hogy az elhunyt életében tett-e ilyen nyilatkozatot vagy sem.
Az egészségügyi törvény alapján a cselekvőképes beteget megilleti az egészségügyi ellátás visszautasításának joga, feltéve, hogy annak elmaradása mások életét, testi épségét nem veszélyeztetni.
Ha az egészségügyi ellátás visszautasítása a beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás bekövetkezését eredményezi, akkor ezt írásos formában közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban teheti meg a beteg, illetve - írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében szóban gyakorolhatja a visszautasítási jogot, melyet az orvosi dokumentációban rögzíteni kell a tanúk aláírása mellett.
A betegnek joga van arra, hogy életfenntartó vagy életmentő beavatkozást utasítson vissza abban az esetben, ha olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezethet és gyógyíthatatlan.
Ezen visszautasítási jog csak akkor válik érvényessé, ha a kórházban a jogszabály által előírt háromtagú orvos bizottság elfogadja ezt a nyilatkozatot. Ha a nyilatkozatot az orvosi bizottság nem fogadja el, akkor a betegnek joga van a polgári bírósághoz fordulni, amely soron kívüli eljárásban dönt arra vonatkozóan, hogy a beteg visszautasítási joga érvényes vagy nem érvényes. A bírósági döntés az egészségügyi intézményre nézve kötelező. A visszautasítást bármikor visszavonhatja a beteg akár szóban, akár írásban a kezelőorvosánál, aki ezt a tényt a betegdokumentációban rögzíti, és ha a beteg képes az aláírásra, akkor ezt a visszavonást a betegnek alá kell írnia.
Cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetében, ha az egészségügyi ellátás elmaradása súlyos vagy maradandó károsodást eredményezne, az ellátás nem utasítható vissza.
Visszautasítási jogról való, előzetes rendelkezés cselekvőképtelenség esetén
Az egészségügyi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy cselekvőképes személy előzetesen közokiratban rendelkezzék esetleges későbbi cselekvőképtelensége esetére az önrendelkezési jog gyakorlásáról Azaz előzetesen, közokiratban rögzítheti, hogy cselekvőképtelensége esetén mely egészségügyi ellátásokat vagy mely beavatkozásokat kíván visszautasítani..
Visszautasítási jog átruházásáról való rendelkezés cselekvőképtelenség esetén
Cselekvőképes személy közokiratban rendelkezhet arról, hogy amennyiben cselekvőképtelenné válása esetében szükségessé válok egészségügyi ellátás igénybevétele vagy egészségügyi beavatkozás, akkor az erre vonatkozó beleegyezési, illetve visszautasítást jogot helyette mely személy gyakorolja. A nyilatkozat akkor lesz érvényes, ha a pszichiáter szakorvos egy hónapon belül igazolja szakvéleményében, hogy a nyilatkozatot tevő a nyilatkozatát annak lehetséges következményei tudatában adta meg. A nyilatkozat két évre hatályos, azaz kétévenként meg kell újítani. Ezen nyilatkozatot is alaki kötöttség nélkül vissza lehet vonni, de ha a beteg írásképes, akkor a nyilatkozat visszavonását írásban dokumentálnia kell a kórházi ellátás során.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor jeleznie kell a betegnek, illetve - ha a hozzátartozója tud erről - a hozzátartozójának, ha van önrendelkezési joggal kapcsolatos nyilatkozat, és azt be kell mutatnia a kezelőorvosnak, aki erről másolatot készíttet és az orvosi dokumentációhoz csatolja.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatokat, illetőleg ezen egészségügyi adatokról tájékoztatást is kérhet. Az egészségügyi dokumentáció kiegészítését és kijavítását is kezdeményezheti, ha az általa megismert adatokat pontatlannak vagy hiányosnak véli.
Az egészségügyi dokumentáció kiegészítésére vagy kijavítására vonatkozó kérelem csak akkor megalapozott, ha a beteg helytelenül feltüntetett személyes adatait közhiteles igazolvánnyal bizonyítja, továbbá ha tévesen rögzített egészségügyi adatait közokirattal (pl. egy másik egészségügyi szolgáltató zárójelentése vagy ambuláns lapja) igazolja. Amennyiben a beteg panaszaira, tüneteire, aktuális állapotára vonatkozó korábbi előadását kívánja kijavítani vagy kiegészíteni, úgy erre csak akkor van lehetőség, ha annak megtörténtét azon egészségügyi dolgozó is megerősíti, aki előtt az előadás elhangzott.
Az egészségügyi dokumentáció az egészségügyi szolgáltatóé, a benne szereplő adattal azonban a beteg rendelkezik. A betegnek joga van az egészségügyi adatokba betekinteni, valamint arról a jogszabály által előírt módon és formában, saját költségére másolatot kérni
Költségtérítés mellett arra is lehetősége van a betegnek, hogy egészségügyi adatairól összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kérjen az őt ellátó egészségügyi intézménytől. A beteg által adott teljes bizonyító erejű meghatalmazás alapján a meghatalmazott személy jogosult a beteg egészségügyi dokumentációjába betekinteni, illetve arról másolat készítését kérni. Az írásos meghatalmazást a kórház rendelkezésére kell bocsátani.
A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, illetőleg örököse jogosult megismerni a halállal összefüggő vagy összefüggésbe hozható adatokat, illetve a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi dokumentációt, és arról saját költségére másolatot kérhet.
A másolat iránti kérelmet írásban kell a kórház Igazgatásszervezési Osztályára eljuttatni.
Orvosi titoktartáshoz való jog
A beteg jogosult arra, hogy egészségügyi ellátása kapcsán az ellátó személyzet tudomására jutott egészségügyi és személyes adatait megfelelő módon bizalmasan kezeljék, és azt kizárólag a törvényben meghatározott jogosultakkal ismertessék.
A beteg a felvételkor nyilatkozhat írásban arról, hogy kinek adható betegségével kapcsolatos felvilágosítás, illetőleg kiket zár ki egészségügyi adatai részleges vagy teljes megismeréséből. A betegnek joga van ahhoz is, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak a kezelésében, ellátásában résztvevő' személyek legyenek jelen, illetőleg azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárul.
Tekintettel arra, hogy a kórház oktatókórház, így a vizsgálat és a gyógykezelés során - oktatási célból - hallgatók is jelen lehetnek.
A beteg felvételkor megjelölheti azt a személyt, akit egészségi állapotának alakulásáról értesítenek. Ebben az esetben a kórház a beteg által megjelölt személyt köteles értesíteni a beteg áthelyezésének megváltoztatásáról, a beteg elhelyezéséről illetve az egészségi állapotában bekövetkező, jelentős mértékű változásról.
A betegnek felvételkor joga van arra is, hogy általa megjelölt személyeket kizárjon az értesítési körből. Ebben az esetben az erre rendszeresített formanyomtatványon kell ilyen igényét megjelölnie.
A beteg panaszainak kivizsgálási rendje
Ha a kórházi ellátással vagy a betegjogok érvényesítésével kapcsolatban panasza van - és ez az Önt kezelő osztályon nem nyer orvoslást - ezt írásban a főigazgatónál, szóban a panaszirodán vagy a kórházunkban működő betegjogi képviselőnél észrevételezheti, ahol megtörténik a panaszának kivizsgálása (30 munkanapon belül), melynek eredményérő! írásban értesítést kap. A kórházi panaszkivizsgálás rendje nem érinti a beteg azon jogát, hogy a panasz kivizsgálásával összefüggésben más szervhez is fordulhat.
A beteg kötelezettsége
A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató Házirendjét.
A beteg - amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi - köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:
a)   tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő
kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségérői, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,
b)   tájékoztatni őket - saját betegségével összefüggésben - mindarról, amely mások életét vagy
testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról,
c)   az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében foglalt fertőző
betegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,
d)   tájékoztatni   őket   minden,   az   egészségügyi   ellátást   érintő,   általa   korábban tett
jognyilatkozatáról,
e)   a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,
f)    a jogszabály által előírt, vagy a jogszabály alapján a szolgáltató által  megállapított térítési díjat megfizetni,
g)  a jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait, valamint nem sérthetik meg az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz